Nem oly régen a lapostető kifejezés sokakban még negatív jelentéstartalommal bírt. Beázó mennyezetek, rossz hőszigetelésű lakások jutottak eszükbe, nem is indokolatlanul. A lapostető szigetelő anyagai és technológiái azonban sokat fejlődtek az évek során, ezekkel ma már - megfelelő szakértelem birtokában - jó minőségű és tartós munka végezhető.
Lakóházon lapostetőnek akkor van értelme, ha használjuk is; teraszként, zöldfelületként. Ebben az esetben ugyanis magasabb lesz házunk esztétikai értéke, jól működik a fény-, a hő- és a mechanikai védelem, a használat során a karbantartást, lefolyótisztítást is könnyebben és gyakrabban elvégezzük, és nem utolsósorban többletteret nyerünk. Egy tetőteraszról a kilátás mindig vonzóbb, mint az épület alacsonyabb szintjeiről, s a ház által elfoglalt zöld területet is visszaadhatjuk és kaphatjuk.
Nedvesség-védelem
Az épületszerkezetek szerint történő csoportosítás szerint az alépítményeket a talajnedvesség és talajvíznyomás, a tetőket csapadékvíz és a belső tér használat során keletkező víz ellen kell védenünk.
A szigetelőanyagok sokféleségét találhatjuk meg az építőipari piacon. A termékek közül a bitumenes lemezeket évszázadok óta ismerjük, és mára a fejlett gyártási technológiáknak köszönhetően minden szigetelési problémához találhatunk megfelelő anyagot. Hazánkban nagyon sok intézményi épület, lakóház és raktárcsarnok készült lapostetővel, melyek fedése az évtizedek során elöregedett és felújításra szorul. A modernizálásnak köszönhetően a ma gyártott bitumenes szigetelőlemezekkel könnyen, különösebb bontás nélkül végezhetjük e tetők felújítását. Mégis gyakran találkozhatunk negatív véleménnyel a lapostetőkről, sokan nem bíznak a felújítás utáni várható élettartamban.
A szigetelési munkához jó anyagválasztás mellett megfelelő szakértelem kell a munka kivitelezéséhez is, a két tényező együttes megléte esetén szavatolható a tökéletes szigetelés. A felújítások kapcsán elég gyakran felmerül a lapostető kiváltása magastetővel, de a költségek többszörösét kell fordítanunk az új szerkezet kialakítására.
A lapostető szigetelésére két eljárás létezik. Az egyiket egyenes rétegrendnek nevezik, ahol a hőszigetelés a vízszigetelés alatt helyezkedik el, a másik pedig a fordított rétegrend: a nevéből kitalálható, hogy itt a hőszigetelés van felül. Az első esetben expandált polisztirolhabokat szokás alkalmazni. A tető funkciójától függ azonban, hogy a termékkínálatból melyik anyagot választjuk.
A lapostetők hő-, páratechnikai szigetelésének kérdései a tetőtér-beépítésekéhez hasonlóak. A szilárd szerkezet felett, a hőszigetelés alatt az áthatoló páramennyiséget párazáró fóliával meg kell csapolni, és el kell vezetni. A vízszigetelés felett fagyálló hőszigetelő anyag található, felette pedig a burkolat vagy leterhelő réteg. Fagyálló-vízálló hőszigetelő anyagok a zártcellás polisztirol gyártmányok. Amennyiben a vízszigetelés a hőszigetelés felett van, úgy a hőszigetelést víz nem éri, fagyállósága, vízállósága nem követelmény. A szálas kőzetgyapot-termékek tökéletesen megfelelnek erre a célra. Ugyanakkor ebben az esetben a felső vízszigetelő réteg alól is ki kell szellőztetni a párát. A fordított rétegrendű tető összvastagsága kisebb; terasz, zöldtető kialakítására valamivel előnyösebbnek tűnik.